Sukoró község Képviselő-testületének
13/2003. (XII. 18.) sz. rendelete
Sukoró Építési Szabályzatáról (SÉSZ)

Sukoró község Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§-ban, valamint a helyi önkormányzatról szóló módosított feladat- és jogkörében eljárva, Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet módosításáról szóló 36/2002. (III. 7.) Kormányrendelet 4.§ (3) bekezdésében biztosított felhatalmazással élve Sukoró Építési Szabályzatáról (továbbiakban: SÉSZ) az alábbi rendeletet alkotja:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1.§
(1) A rendelet hatálya kiterjed Sukoró község (továbbiakban: a község) teljes közigazgatási területére.

(2) A község közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni
a) a módosított OTÉK előírásai, és
b) az egyéb vonatkozó országos érvényű jogszabályok rendelkezései szerint, továbbá
c) jelen rendelet mellékletei (övezeti tervlapok, szabályozási terv, táblázatok, valamint a régészeti lelőhelyekkel érintett és műemléki ingatlanok listája)
szerint szabad.

2.§
(1) A településszerkezeti tervben a területek tagolására alkalmazott területfelhasználási egységeket a településszerkezeti terv előzetes módosításával lehet megváltoztatni.

(2) A szabályozási terven
- kötelező szabályozási, és
- irányadó szabályozási elemek szerepelnek.

(3) Kötelező szabályozási elemek az alábbiak:
- kötelező szabályozási vonal;
- védett területek határa;
- építési övezet határa;
- közterületek szabályozási szélessége;
- építési hely;
- övezeti és építési övezeti előírások.

(4) A kötelező szabályozási elemek módosítása csak a jelen rendelet és annak mellékletét képező szabályozási tervlap módosításával lehet:
- belterületen legalább egy tömb területének egészére;
- külterületen legalább a területfelhasználási egység területének egészére.

(5) Irányadó szabályozási elemek – a kötelező szabályozási elemeken kívüli – a szabályozási tervlapon feltüntetett szabályozási elemeket jelenti, betartásuk ajánlott. Amennyiben az M7 alatti területen a terven javasolt szabályozási vonalak ± 5,0 m-nél jobban térnek el a javasolt vonaltól, akkor megváltoztatásuk a következő módon lehetséges: Az irányadó szabályozási vonalak módosíthatók, de csak a teljes területre, vagy a területegységre (közterületekkel határolt területegységre) készített módosított szabályozási terv keretében.

(6) Az építési hely vagy szabályozási terven jelölt (körülhatárolt) terület, vagy az építési teleknek az elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt területrésze, amelyen – a védőtávolságok megtartásával – az övezeti előírások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület(ek) elhelyezhető(k). Az építési helyen belül az építési vonal pontosítja az épület elhelyezésének lehetőségét.
II. FEJEZET
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI ÉS ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
3.§
(1) A község területén a SÉSZ és annak tervi mellékletei – a településszerkezeti tervvel összhangban –
a) rendeltetési,
b) építési,
c) környezetvédelmi,
d) értékvédelmi,
e) tilalmi és korlátozási
övezeteket jelöli ki.

Közigazgatási terület tagozódása
4.§
(1) A közigazgatási terület
a) beépítésre szánt,
b) beépítésre nem szánt
területre tagozódik.

Rendeltetési övezetek
5.§
(1) A SÉSZ és annak mellékletei – a településszerkezeti tervvel összhangban – a község közigazgatási területét
a) beépítésre szánt területen
- lakó (La),
- vegyes (Vt, Vk),
- gazdasági (Gsz),
- üdülő (Üh),
- különleges (K),

b) beépítésre nem szánt területen
- Közlekedés (Köu) és közmű,
- zöld (Z),
- erdő (Ev, Ee, Eg),
- mezőgazdasági (Mk, Mko),
- vízgazdálkodási (V)
rendeltetési övezetekre bontja fel.





LAKÓTERÜLETEK
6.§
La jelű falusias lakóövezet
(1) A terület jellemzően alacsony laksűrűségű, max. két önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek, továbbá a helyi lakosság ellátását szolgáló, a lakófunkciót nem zavaró létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 14.§ (2) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el, kivéve mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény, valamint üzemanyagtöltő.

(3) Állattartó építmény – a helyi állattartó rendelettel összhangban – építhető.

(4) A terület beépítésének feltétele a 36.§ előírásai szerinti közművesítettség.

VEGYES ÖVEZETEK
7.§
Vt jelű településközpont vegyes övezet
(1) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű, igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely, szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A területen csak az OTÉK 16.§ (2) és (4) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.

(3) Új állattartó építmény nem építhető. A meglévő állattartó épületek karbantartását és az ott tartható állatok számát módosított állattartó rendeletben kell meghatározni.

(4) A terület beépítésének feltétele a 36.§ előírásai szerinti közművesítettség.

8.§
Vk jelű központi vegyes övezet
(1) A terület jellemzően több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, kereskedelmi, szolgáltató, kereskedelmi szálláshelyek, gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. Az evezős pálya melletti parti területen kereskedelmi szálláshelyek (apartmanok, panziók, hotelek, motelek).

(2) A területen az OTÉK 17.§ (2)-(4) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el, minden területen kivéve az OTÉK 17.§ (2) 6., valamint az OTÉK 17.§ (3) 1. pontja szerinti építmények, a parti területeken kivéve továbbá az OTÉK 17.§ (2) 7., 8., pontja szerinti építmények.

(3) A terület beépítésének feltétele a 36.§ előírásai szerinti közművesítettség.

(4) Az övezet területén állattartó épületeket nem lehet elhelyezni.
GAZDASÁGI ÖVEZETEK
9.§
Gsz jelű kereskedelmi, szolgáltató övezet
(1) A terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló telephelyek befogadására kijelölt terület, jelen esetben a VÍZMŰ területére érvényes, a területen más funkciót elhelyezni nem lehet.
ÜDÜLŐÖVEZETEK
10.§
Üh jelű hétvégi házas üdülőövezet
(1) A terület – az OTÉK 21. §-át figyelembe véve – legfeljebb – egy főépületben – két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek (kivételesen egy lakóegységet magába foglaló lakóépületek) elhelyezésére szolgál.

(2) A területen
a) olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület üdülési rendeltetését nem zavarják és az üdülési használatot szolgálják (pl. lakóépületek),
b) nem helyezhetők el az üdülési rendeltetést zavaró közösségi szórakoztató, kulturális építmények,
c) csak az OTÉK 23.§ (5) bekezdése szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerint meglévő üdülőépület rendeltetésének módosítása, vagy üres telken új lakóépület építése esetén a következő szempontokat kell figyelembe venni:
a) Az érintett ingatlanok épületei minden szempontból feleljenek meg a területre előírt üdülőterületi követelményeknek.
b) Csak a rendezési terv szerint szabályozott (kiszélesített) utcákban építhető lakóépület illetve nyílik lehetőség meglévő üdülőépület rendeltetésének módosítása. Az útszélesítés minden esetben a telek terhére történik.
c) Az üdülőtelek lakótelekké minősíthető, ha
- meglévő üdülőépület átminősítése esetén min: 900m2,
- új lakóépület esetén min: 1100m2,
- a telek telekszélesség - mindkét esetben min: 14m kell legyen,
Kisebb telekméretek esetén üdülőépület lakóépületté nem minősíthető át, ill. új épület nem építhető, vagy megelőző telekrendezésre van szükség.
A Görbe-Jávorfa-Juharos-Lankás utca térségében a 10m telekszélességnél - a kialakult ingatlanméretekkel - az üdülőépületek átminősíthetők lakóházzá, ha a szükséges feltételeknek az épület megfelel.
d) Az üdülőterületre előírt beépítési módot, max. beépítési százalékot, max. építménymagasságot minden esetben be kell tartani. A rendeltetés változtatásánál a lakóépületre vonatkozó egyéb előírások megtartásának biztosításával.
e) A gépkocsitárolót és a külső bejáratú szerszámtárolót a lakó- és üdülőépülettel egy tömegben kell kialakítani.
Amennyiben az üdülőépület a szabályozási tervlapon jelölt elhelyezésével a gépkocsitároló nem közelíthető meg, úgy külön is elhelyezhető, kizárólag teljes egészében a meglévő természetes terepszint alá helyezve.

(4) Állattartó építmény – a helyi állattartó rendelettel összhangban – nem építhető.

(5) A terület beépítésének feltétele a 36.§ előírásai szerinti közművesítettség.
KÜLÖNLEGES ÖVEZETEK
11.§
K jelű különleges intézményi övezet
(1) A terület különleges célokat szolgáló intézmények elhelyezésére szolgál.

(2) A területen csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú intézmények (pl. temető, strand, szabadidőközpont, sport, lovassport, szabadidő-rekreáció, kemping, családi-szálláshelyek (apartman-házak, panziók, hotelek, motelek stb.), egyházi, oktatási intézmények, konferenciaközpont, állat- és növénykert, arborétum stb.) és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. A területeken nem helyezhetők el az OTÉK 24. § (3) bek. 1., 6., 8., 9., 10. valamint 11. pontja szerintiek.

(3) Állattartó épület nem építhető, kivéve lovassport, lovarda, állat- és növénykert területeit, a szabályozási tervben arra kijelölt területen.

(4) A terület beépítésének feltétele a 36.§ előírásai szerinti közművesítettség.

(5) Az egész összefüggő területre, ha egy épületnél több épület kerül elhelyezésre - az elrendezést az építési helyen belül – elvi építési engedély keretein belül kell tisztázni.
KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰ ÖVEZETEK
12.§
Általános közlekedési (Köu) és közműterület
(1) A vasúti közlekedést kivéve közlekedés céljára kijelölt terület.

(2) A területen a közforgalmú vasutak építményeit kivéve az OTÉK 26.§ (1) és (3) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.

(3) Az utak elhelyezéséhez szükséges építési területek szélességét a szabályozási terv, illetve – konkrét tervi előírás hiányában – az OTÉK 26.§ (2) bekezdése szerint kell megállapítani.

(4) A közlekedési terület telkein elhelyezhető építmények
a) által elfoglalt terület a telekterület 2%-át,
b) magassága a 4,0 m-t, illetve a technológiai okból szükséges mértéket
nem haladhatja meg.

(5) A beépítésre nem szánt területre eső közműterület telkein elhelyezhető építmények
a) által elfoglalt terület a telekterület 2%-át
b) magassága a 4,5 m-t, illetve a technológiai okból szükséges mértéket nem haladhatja meg.

(6) A közművek elhelyezése
- közműterületen (nyomvonal jellegű építmények)
- önálló közmű-telek területén vagy
- más területfelhasználási egységek területén szolgalmi jog biztosítása mellett lehetséges.

(7) Szerkezeti jelentőségű közmű hálózati elemek és területigényes közműépítmények:
Fehérvári út melletti 404 hrsz alatti vízműterület (Sukorói átemelő telep)
- regionális vízvezeték (Velence – Sukoró – átemelő telep és Pákozd között)
- 02/8 hrsz. alatti vízműterület (Sukoró nyomáscsökkentő medence 2x130m3)
- Toldi utca melletti 034/14 hrsz. alatti VII. számú regionális szennyvíz átemelő és a helyi szennyvíz átemelők területe
- középfeszültségű (20kV-ra átminősülő 35kV-os villamos szabadvezeték) az M7 és a központi belterület között.
ZÖLDTERÜLET ÖVEZETE
13.§
Z jelű zöldterület (közpark)
(1) Z jelű zöldterületen csak az OTÉK 32.§ szerinti, épületnek nem minősülő építmények helyezhetők el, ha a zöldterületet rendeltetését szolgálják, illetve azt funkciójának betöltésében nem zavarják. Elhelyezhetők továbbá a szabadidő eltöltését szolgáló– sportolási, pihenési, játék – épületnek nem minősülő építményei is.

(2) A közpark legalább 60%-ának zöldfelületnek (növényzettel, jellemzően fákkal beültetett területnek) kell lennie.

(3) Közpark rendezése, létesítése, területén építmények elhelyezése csak építési engedély alapján történhet OTÉK előírásai alapján.
ERDŐÖVEZETEK
14.§
Ev jelű védelmi rendeltetésű erdőövezet
(1) A szabályozási terv szerinti védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem létesíthető.

(2) Az övezet területén az OTÉK 32.§-a szerinti építmények elhelyezhetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják, és a táji-természeti értékeket nem károsítják, és azt az erdészeti hatóság előzetesen engedélyezte.

15.§
Ee jelű egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőövezet
(1) A szabályozási terv szerinti egészségügyi, szociális, turisztikai erdőterületen a rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, ha az erdőt az erdészeti hatóság is azonos rendeltetésbe sorolta, és az igénybevételt előzetesen engedélyezte.

(2) Az övezetben a rendeltetésnek megfelelő épületek a legalább 100 000 m2 (10,0 ha) területű telken, a telek legfeljebb 5%-os beépítettségével helyezhetők el.

(3) Az épületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet.

(4) Ha az épületek összes alapterülete a telken elérné a 200 m2-t, az épületek létesítésére elvi építési engedélyt is kell kérni, melyben tisztázni kell az épület(ek) elrendezését.

16.§
Eg jelű gazdasági rendeltetésű erdőövezet
(1) Az övezetben az OTÉK 32. § szerinti építmények, illetve a rendeltetésnek megfelelő, azt szolgáló építmények, épületek helyezhetők el, amennyiben azt az erdészeti hatóság előzetesen engedélyezte.

(2) A rendeltetésnek megfelelő épületek csak a legalább 100 000 m2 (10,0 ha) területű telken, a telek legfeljebb 0,5%-os beépítettségével helyezhetők el.

(3) Az épületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet.

(4) Ha az épületek összes alapterülete a telken elérné a 200 m2-t, az épületek létesítéséhez elvi építési engedélyt is kell kérni.

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK ÉS ÖVEZETEK
17.§
Mk jelű kertes mezőgazdasági terület
(1) A kertes mezőgazdasági terület elsősorban a saját szükségletű, kisüzemi méretű mezőgazdasági termelést szolgáló területfelhasználási egység. A kertes mezőgazdasági terület három övezetre tagolódik.

(2) A területen az OTÉK 32.§ építményei, továbbá
a) gazdasági épület (présház, tároló, kerti pihenő)
a) pince,
b) fóliasátor, üvegház,
helyezhető el. Az épület csak tájba illő, a helyi népi építészeti hagyományoknak megfelelő tömeg, homlokzat és tetőforma kialakítású lehet, tetőhéjazatként csak nád vagy vöröses színárnyalatú cserép alkalmazható.
A kertes mezőgazdasági területeken lakóház és üdülőépület, illetve állattartó telep nem létesíthető.

(3) Kertes mezőgazdasági terület Mk jelű övezetében:
a) a telek beépítettségének mértéke legfeljebb 3% lehet, de 100 m2-nál nagyobb alapterületű épület nem létesíthető
b) a beépíthető telek területe legalább 1000 m2,
c) csak szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágú telek építhető be,
d) a beépítés módja szabadon álló,
e) az előkert mérete min.: 5 m,
f) az oldalkert legalább 3 m,
g) az építménymagasság legfeljebb 3,5 m lehet,
h) egy telken csak egy épület építhető.

(4) Kertes mezőgazdasági terület Mk-2 jelű övezetében:
a) épület és pince nem építhető
b) zöldségtermesztést szolgáló fóliasátor létesíthető
c) a hagyományosan kialakult kerthasználatot fenn kell tartani.

(5) Kertes mezőgazdasági terület Mk-3 jelű övezetében:
a) a telek beépítettségének mértéke legfeljebb 3% lehet, de 60 m2-nél nagyobb alapterületű épület nem létesíthető
b) a beépíthető telek területe legalább 2300 m2
c) csak szőlő művelési ágú telek építhető be,
d) a beépítés módja szabadon álló,
e) az előkert mérete min.: 5 m,
f) az oldalkert legalább 3 m,
g) az építménymagasság legfeljebb 3,5 m lehet,
h) egy telken csak egy épület építhető.



18.§
Mko jelű korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület
(1) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület a vízminőség-védelmi, táj- és természetvédelmi okokból, továbbá a távlati fejlesztési területek biztosítása érdekében korlátozottan használható területfelhasználási egység.

(2) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen a beépíthetőség és művelés szempontjából az OTÉK 32.§ szerinti építmények helyezhetők el, ha azok a természeti értékeket nem károsítják, a környezetet nem veszélyeztetik és a távlati fejlesztést nem lehetetlenítik el.

(3) Az övezetbe eső, védett természeti területen (természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, stb.) csak a természetvédelmi fenntartás, kutatás és bemutatás célját szolgáló, természeti védettség alá nem eső területen pedig csak a legeltetéses állattartáshoz szükséges (istálló, karám) épület létesíthető legalább 5 ha-os telken, max. 100 m2 alapterülettel, szabadon álló beépítési móddal, max. 3,5 m építménymagassággal, tájba illő kialakítással (nyeregtető, nád tetőfedés, fehér színű homlokzatok).

(4) Az épület létesítéséhez elvi építési engedélyt is kell kérni.

19. §
Mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont
(1) Sukoró község mezőgazdasági területein az OTÉK 29.§ (5)-(8) bekezdései, ill. az OTÉK 1.sz.-ú melléklet 55/A pontja szerint mezőgazdasági birtokközpont nem létesíthető, birtoktest kialakításához azonban a mezőgazdasági művelési ágú telkek figyelembe vehetők..
VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET
20.§
(1) A V jelű terület a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek.

(2) A területen az OTÉK 30.§ (1)-(2) bekezdésében foglalt előírások szerint helyezhetők el építmények.
Az építési övezetek részletes előírásai
21.§
(1) A szabályozási terv a község területének beépített, illetve beépítésre szánt területein a szabályozási terven szereplő építési övezet első számjegye szerint

- 2-es (kertvárosi),
- 3-as (falusias),
- 4-es (egyéb)
karakterű építési övezeteket határol le.

22.§
(1) A 21.§-ban felsorolt építési övezeteken belül – a folyamatos átépülések miatt – „nem kialakult” kategóriába tartoznak a szabályozási tervlapokon feltüntetett építési övezetek területei – kivéve a műemléki, illetve helyi védelembe sorolt épületek telkeit.
Az ilyen „nem kialakult” kategóriába sorolt területeken az építési telkek kialakításának szabályait, a beépítési módot, az építménymagasságot, a zöldfelületek mértékét a szabályozási tervek által megjelölt övezeti előírások határozzák meg. A szabályozási tervek az övezeti besorolást a jelen rendelet 7. és 8. mellékletét képező 1-3. sz. táblázatok keretein belül rögzítik.

(2) Ha a „nem kialakult” kategóriába sorolt telek meglévő jellemzői az (1) pont alapján kijelölt és meghatározott építési előírásoknak nem felelnek meg, akkor a telken az alábbi esetekben, illetve szabályok szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást folytatni:
a) Ha a telek meglévő beépítési módja nem felel meg az övezeti előírásnak, és az előírás szerinti beépítési mód a szomszédos telken kialakult állapot miatt új épület elhelyezésénél, vagy meglévő átépítésénél nem érvényesíthető, akkor az építési hatóság az országos rendelkezések alapján meghatározhatja az övezeti előírástól eltérő beépítési módot, de a telekre vonatkozó egyéb építési előírásokat be kell tartani.

b) Ha a foghíjtelek meglévő teleknagysága nem éri el az adott övezetre vonatkozó alsó határértéket, de a min. telekterület 80%-át eléri vagy meghaladja, akkor az egyébként érvényes beépíthetőség engedélyezhető. A telekre vonatkozó egyéb előírásokat is be kell tartani. Ha a telekterület nem éri el a min. telekterület 80%-át, akkor csak telekrendezés után alakulhat ki építési telek.

Ha a beépített telek meglévő teleknagysága nem éri el az adott övezetre vonatkozó alsó határértéket, de a meglévő beépítettség mértéke alacsonyabb az övezetre vonatkozó határértéknél, a meglévő alapterület legfeljebb 10%-kal növelhető, de az előírt max. beépítettséget ez esetben sem lépheti túl. A telekre vonatkozó egyéb előírásokat ez esetben is be kell tartani. A meglévő telekméretek – a szabályozási tervlapokon jelölt közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthetők. Amennyiben az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (1) bekezdés szerinti előírásokat kell alkalmazni.

c) Ha a telek meglévő beépítettségének mértéke 10%-nál kisebb mértékben túllépi az adott övezetre vonatkozó határértéket, a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, homlokzatmagassága nem növelhető, kivéve a meglévő tetőtér-beépítését – ha azt az övezeti előírások lehetővé teszik -, amely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető. Amennyiben az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (1) bekezdés szerinti előírásokat kell alkalmazni.

Ha a telek meglévő beépítettségének mértéke 10%-nál nagyobb mértékben túllépi az adott övezetre vonatkozó határértéket, akkor csak az épület szintterület-növelés nélküli felújítása lehetséges.

d) Ha a telek meglévő építményének magassága meghaladja az adott övezetre vonatkozó felső határértéket, akkor a meglévő építmények csak úgy bővíthetők, ha azok magassága nem több, mint az övezet előírt max. építménymagassága, és a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betarthatók. Amennyiben a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (1) bekezdés szerinti előírásokat kell alkalmazni.

e) Ha a javasolt helyi értékvédelmi övezetben épületátépítés, bővítés vagy új építés történik, akkor az épület utcai homloksíkjától mért 7,0m-en belül lehet keresztszárnyat építeni, vagy az eredeti épületet lehet szélesíteni, de úgy, hogy az utcai homlokzat-szélességi méretét 7,0m-en túl növelni nem lehet.

(3) Az előkert üdülő- és lakótelek esetében
- vagy az övezeti előírásoknak és az OTÉK-nak megfelelően 5,0 m;
- vagy az OTÉK szerinti 5,0 m-es előkertet – a terepadottságok figyelembevételével – az építési hatóság (az építési vonalat is figyelembe véve) megnövelheti 10-15m-re úgy, hogy az oldalkertre és hátsókertre vonatkozó OTÉK előírások ne csorbuljanak;
- vagy ahol a szabályozási terven az építési vonal a hátsókerthez (kerítéstől mért 6 m-re) van bejelölve, ott az előkert nincs meghatározva, tehát változó méretű lehet;
- vagy a helyi értékvédelmi övezetben az előkerteket a már kialakult méretekben kell megtartani;
- vagy a szabályozási terv szerinti, ott kottázott értéket kell megtartani.

(4) A K jellel jelölt egyházi műemlék, illetve helyi védelemmel védett épületek területeire, valamint a pincesorokra a kialakult állapotot kell megőrizni. A vonatkozó védelmi övezeti előírásokat a 30.§ tartalmazza.
2-es (KERTVÁROSIAS) KARAKTERŰ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK
(Építési övezet első számjele: 2)
23.§
(1) Az övezetekbe jellemzően a kertvárosi karakterű területek (üdülőterületek) tartoznak.

(2) Az övezetek területén
a) szabadon álló, oldalhatáros építési helyen belül (OTÉK 1. ábra) legfeljebb 4,5 m magasságú új építmény helyezhető el,
b) az építményeket a 22.§ (3) bekezdésnek megfelelően meghatározott előkert megtartásával lehet elhelyezni, a szabályozási tervlapon jelöltek szerint.

(3) A telek beépítésének feltétele a 36.§ előírása szerinti közművesítettség.

(4) A telkek beépítési módját, a beépítettség mértékét, az elhelyezhető építmények magasságát, a telek legkisebb méreteit a jelen rendelet 7. és 8. mellékletében szereplő 1-3. sz. táblázata tartalmazza.

(5) Az OTÉK 42.§ (2)-(4) bekezdésében felsorolt jármű-elhelyezési igény 100%-át a telken belül kell kielégíteni.

(6) Az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában felsorolt melléképítmények közül nem helyezhető el: siló, ömlesztett anyagtároló, szélkerék, az üdülőterületeken állatkifutó.
3-as (FALUSIAS) KARAKTERŰ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK
(Építési övezet első számjele: 3)
24.§
(1) Az övezetekbe jellemzően falusi karakterű területek tartoznak.

(2) Az övezetek területén
a) legfeljebb 4,5 m magasságú építmények helyezhetők el,
b) oldalhatáros építési helyen belül helyezhető el az építmény (OTÉK 1. ábra),
c) az építményeket a 22.§ (3) bekezdésnek megfelelően meghatározott előkert megtartásával lehet elhelyezni, a szabályozási tervlapon jelöltek szerint.

(3) A telek beépítésének feltétele a 36.§ előírása szerinti közművesítettség.

(4) A telek beépítési módját, a beépítettség mértékét, az elhelyezhető építmények magasságát, a telek legkisebb méreteit a jelen rendelet 7. és 8. mellékletében szereplő 1-3. sz. táblázata tartalmazza.

(5) Az OTÉK 42.§ (2)-(4) bekezdésében felsorolt jármű-elhelyezési igény 100%-át a telken belül kell kielégíteni.

(6) Az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában felsorolt melléképítmények közül nem helyezhető el: siló, ömlesztett anyagtároló, szélkerék.
4-es (EGYÉB) KARAKTERŰ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK
(Építési övezet első számjele: 4.)
25.§
(1) Az övezetekbe a 23-24.§-ba nem besorolható, legalább 10 000 m2 teleknagyságú telkeket magába foglaló területek tartoznak.

(2) Az övezetek területén
a) legalább 3,5 m, legfeljebb 6,5 m magasságú építmények helyezhetők el,
b) a beépítés módja vegyes (telepszerű).

(3) A telek beépítésének feltétele a 36.§ előírása szerinti közművesítettség.

(4) Az övezetek területén építési telket kialakítani, azokon új építményt elhelyezni a jelen rendelet 7. és 8. mellékletét képező 1-3. sz. táblázat alapján szabad.

(5) Az övezetbe tartozó telkeken új építmények építéséhez, illetve meglévők bővítéséhez építési engedélyt megelőzően, ha egy épületnél több épület kerül elhelyezésre - az elrendezést az építési helyen – elvi építési engedély keretein belül kell tisztázni.

(6) Az OTÉK 42.§ (2)-(4) bekezdésében felsorolt jármű-elhelyezési igény 100%-át a telken belül kell kielégíteni.

(7) Az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában felsorolt melléképítmények közül nem helyezhetők el: állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyagtároló, szélkerék, a lovasközpontok esetében állatkifutó, trágyatároló, komposztáló elhelyezhető.
Építési övezetekre vonatkozó általános előírások
26.§
Beépítésre szánt területeken az építési övezetekre vonatkozó általános előírások
(1) A 2-es és 3-as karakterű építési övezetek telkein csak egy, a rendeltetésnek megfelelő építmény helyezhető el, a szabályozási tervlapon jelöltek szerint.

(2) Ahol a terv új utcanyitásokat tartalmaz, ott nyeles telket kialakítani nem lehet, egyéb helyeken a szabályozási terv szerint, vagy az építésügyi hatóság mérlegelése alapján nyeles telek kialakítható.

(3) Az engedély nélkül létesíthető melléképítmények és engedélyköteles fürdőmedencék létesítése a teleknek csak az OTÉK építési helyként meghatározott részén lehet.

(4) Saroktelkek esetében az övezetre előírt beépítési százalék max. 10%-kal növelhető meg.

(5) Ha az egyedi telek területe az övezetre előírt legkisebb telek területnél 30%-nál nagyobb, a beépítési % számításánál a 30% feletti telektöbbletet figyelmen kívül kell hagyni.

(6) Az építési telken elhelyezendő építmény bármely része, illetve hirdető berendezése az épület járdaszintjétől mért 3,0 m magasság felett közterület fölé legfeljebb 1,5 m szélességben és a közterület szabályozási szélességének legfeljebb 1/20-ig nyúlhat be.

(7) A magas tetős épületek tetőhajlásszöge 38-45 között lehet. Az ettől való eltérés jelen szabályozás 38. §-ában, a Településrészek sajátos építési előírásaiban került pontosításra.

(8) Lapostetős épület építése – településképi okokból - nem engedélyezhető. A parti sávban lapos tető kivételesen max. földszintes épületig engedélyezhető, füvesített zöldtetős kialakítással.

(9) Az épületek lefedésénél
- a helyi szerkezeti értékvédelemre javasolt területeken a hagyományos nádfedés vagy piros cserép, illetve ahhoz hasonló jellegű és színű égetett anyagú tetőfedés alkalmazható;
- egyéb helyeken a tetőfedés anyaga nincs szabályozva, a tetőfedés színe a természetes cserépszínhez hasonló, piros – sötétpiros-bordó - világosbarna, fás, erdős részeken zöld színű is lehet. Nem alkalmazható fekete, sötét szürke, kék színű tetőfedés.

(10) Az épületek homlokzatszínezésénél
- a helyi szerkezeti értékvédelemre javasolt területeken a hagyományos fehér és a világossárga árnyalatok alkalmazhatók,
- egyéb helyeken a homlokzatok színezésénél nem használható kék, lila és sötét színű homlokzatszínezés,
- az épületek külső felületére figurális falfestések nem kerülhetnek.

(11) A már 80%-ban beépült utcák esetében az építészeti jellemzőket továbbra is alkalmazni kell (pl. tetőforma, gerincmagasság, épületszélesség, előkert-, hátsókert ritmusa stb.).

(12) Lakóterületen a kerítésmagasság max. 1,5 m lehet. Üdülőterületen a kerítés csak áttört, nem tömör kivitelű, max. 1,5 m magasságú, terepvonalat követő, természetes anyagú (kő, fa stb.), vagy élő sövény lehet. A kerítés létesítésére vonatkozó egyéb előírásokat az OTÉK 44.§ értelmében kell végezni.

(13) Magas talajvízállásos területeken, valamint feltöltött területeken a telekalakításhoz és az építési engedélykérelemhez területismertető talajmechanikai szakvéleményt kell készíteni (pl. parti területek, új lakóterületek mély fekvésű területei).

(14) Lakó és üdülőterületeken az épületek a szabályozási tervtől eltérően is elhelyezhetők a kialakult beépítési vonal figyelembevételével - építésügyi hatósági jogkörben elsőfokon eljárva – abban az esetben, ha az utca már több mint 70 %-ban beépült.


27.§
Beépítésre nem szánt közterületekre vonatkozó általános előírások
(1) A közlekedési területeken
- a 8116 sz. gépjármű- és a gyalogos-kerékpáros utakat egymástól kiemelt szegéllyel kell elválasztani,
- a 8116 sz. út mellett az útburkolat és a gyalogos járdák között zöldsáv kialakítására törekedni kell (keresztmetszeti lehetőségeket figyelembe véve),
- a 8116 sz. úton a település keleti és nyugati „kapujában”, valamint a gyalogos átjáróknál forgalomcsillapító terelősziget építendő,
- a gyalogátkelőhelyeknél a mozgássérültek számára lejáró rézsű építendő,
- a tervezett helyi értékvédelmi területeken az utak burkolatánál részlegesen vagy teljesen a hagyományos útburkoló anyagokat kell használni (pl. részlegesen használt kis- vagy nagykockakő burkolat),
- a parkolókat minden esetben fásított, burkolt formában kell megépíteni, a meglévőket ennek megfelelően átalakítani,
- a buszmegállókban egységes buszvárók, esőbeállók elhelyezését meg kell oldani,
- a település egészén egységes utcabútorozásra van szükség: eligazító, információs táblák, szemétgyűjtők, padok elhelyezésével – környezetalakítási terv alapján,
- a település teljes igazgatási területére kiterjedő – turisták számára is használható –település térkép elhelyezése a településközpontban, vagy a buszmegállóhoz közel szükséges, az innen induló túra utakat táblákkal jelezni kell.

(2) A zöldterületeken
- a játszóterek, pihenőparkok, sportterületek berendezését egységes, vagy egymáshoz harmonizáló – lehetőleg természetes anyagok (fa, kő stb.) felhasználásával készült –
eszközökkel, utcabútorokkal kell berendezni,
- a közterületek, parkok, játszóterek rendezését egységes környezetalakítási terv alapján - ütemezetten - kell megoldani,
- cél a „Virágos Sukoró” megvalósítása.

(3) Óriás plakát belterületen, illetve beépítésre szánt területen belül nem helyezhető el.
A település külterületén „óriásplakátok”, reklámtáblák, egyéb nagyméretű reklámeszközök nem, illetve az 1988. évi I. tv. 12. § (3) bek. betartásával helyezhetők el:
- a közúti jelzőtáblák kivételével csak max. 2 m2-es és 4 m magasságot meg nem haladó reklám vagy tájékoztató tábla, reklámeszköz helyezhető el,
- közút esetén az út tengelyétől mért 50m-en túl,
- autópálya esetén az út tengelyétől mért 100m-en túl,
- erdőterületen, korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen, egyéb rendeltetésű (vízgazdálkodás) területen, továbbá természeti és védett természeti területen és építészeti értékvédelmi területen nem létesíthető reklámhordozó.
A környezetvédelmi övezetek
A ZAJ ELLENI VÉDELMI ÖVEZETEK
28.§
(1) A (2) bekezdés szerinti övezetekbe sorolt telkek területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek megfelelnek a mellékelt táblázat határértékeinek.

(2) A zaj elleni védelem övezetei:
a) érzékeny övezet: természetvédelmi területek, Velencei-tó vízmedre, üdülőterületek, egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdők területe, zöldfelületi jellegű és rekreációs intézmények, jelentősebb zöldterületek,
b) átlagos érzékenységű övezet: lakóterület, vegyes terület, kertes mezőgazdasági övezet,
c) nem érzékeny övezet: lakó- és intézményi funkcióval vegyes gazdasági terület,
d) egyéb övezet: az a), b) és c) övezetbe nem sorolt területek.

(3) Az egyéb övezet területén szükség szerint a környezetvédelmi hatóság esetenként határozhatja meg az üzemi tevékenységnél megengedett legnagyobb egyenértékű A- hangnyomásszinteket. Kivétel ez alól a mezőgazdasági területen lévő lakóépület, amelynek telekhatárán a szomszédos telek zajhatása nem haladhatja meg a táblázat szerinti határértékeket.



Övezet Megengedett A- hangnyomásszint
LAeq, dB
nappal (6-22 óráig) éjjel (22-6 óráig)
a) 45 35
b) 50 40
c) 55 45
d) 60 50
(lakóépületre)
Az értékvédelmi övezetek
29.§
A szabályozási terv a község közigazgatási területén az alábbi értékvédelmi övezeteket jelöli:
- a települési értékvédelmi,
- a táj- és természetvédelmi övezeteket.

A TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELMI ÖVEZETEK
30.§
(1) A szabályozási terven jelölt (11. sz. mellékletben felsorolt) védetté nyilvánított műemlékek vonatkozásában a 2001. évi LXIV. törvény szerint az I. fokú építésügyi hatóság a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Székesfehérvári Regionális Iroda (továbbiakban: Hivatal).

(2) A 2001. évi LXIV. törvény alapján a (11. sz. mellékletben felsorolt) műemléki környezetnek minősülő ingatlanok esetében a Hivatal szakhatósági állásfoglalás formájában működik közre az építési engedélyezési eljárásban.

(3) A helyi értékvédelemre javasolt területeken, a településképileg kiemelt, tájképileg érzékeny nagyobb összefüggő területek esetében – a Képviselő-testület által, a szabályozási terv jóváhagyása után max.: 1 éven belül hozott külön rendelet értelmében a 40/1999. (IV.23.) FVM rendelet alapján – tervtanácsot kell felállítani. A Képviselő-testület egyedi döntése alapján – 10 ha-nál nagyobb, új beépítés esetén – a területre tervpályázatot kell kiírni.

(4) A szabályozási terven jelölt, helyi településszerkezeti védelemre javasolt területre helyi értékvédelmi rendeletet kell alkotni a szabályozási terv elfogadását követő max.: 2 éven belül.
A helyi rendeletben az alábbiak védelméről gondoskodni kell:
a) védendő az utcahálózat,
b) védendő a telekstruktúra, telekosztás, a telkeket megosztani csak a szabályozási terv szerint lehet,
c) védendő a jellegzetes beépítési mód,
d) védendő a jellegzetes építészeti arculat, utcaképek.

(5) A szabályozási terven jelölt, helyi védelemre javasolt épületek védelmére helyi értékvédelmi rendeletet kell alkotni.
A helyi értékvédelmi rendeletben az alábbiak védelméről gondoskodni kell:
a) az épület, vagy épületrész csak igen indokolt, a gazdaságossági indokokat is meghaladó, megalapozott esetben bontható el,
b) az épületek bontási kérelmének elbírálásánál a hatóság a döntés megalapozására szakértőket vonhat be, ez azonban az eljárás rendjét időben nem változtathatja meg,
c) az épületek bontása esetén felmérési tervet és fotódokumentációt kell készíteni, és azt archiválni kell,
d) homlokzat-felújítás, -átalakítás, portál ki- vagy átalakítás csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével történhet,
e) felújítás, átalakítás esetén az építési hatóság az önkormányzat költségére értékelemző, állapotrögzítő tanulmány készítését írhatja elő. E kötelezettséget a tulajdonos a felújítást, átalakítást megelőzően, de legkésőbb 3 hónapon belül köteles végrehajtani,
f) a védett épületek, épületrészek szerkezetei, homlokzati részletei, tartozékai megőrzendők, hiány esetén pótlandók,
g) felújítást, átalakítást csak az épület eredeti formavilágához illeszkedő módon szabad végezni.

(6) Régészeti védelmi övezet
a) A jelen rendelet 9. és 10. sz. mellékletében szereplő ábra és lista szerinti ingatlanok tartoznak, amelyek régészeti lelőhellyel érintettek és általános védelem alatt állnak. A felsorolt területeken a 2001. évi LXIV. törvény 63.§ (4) bek. a) pontja értelmében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Székesfehérvári Regionális Iroda szakhatóságként jár el. A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a 2001. évi LXIV. törvény 22.§ (1) bek. szerint a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal elsődlegesen el kell kerülni. Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen – megelőző feltárás keretében – fel kell tárni (2001. évi LXIV. törvény 22. § (2) bek.). A 2001. évi LXIV. törvény rendelkezésének megfelelően az övezet telkeire építési, vagy telekalakítási engedélyt kiadni csak a Hivataltól kért szakhatósági vélemény figyelembevételével szabad, s a telkeket érintő nagyobb földmunkát – akkor is, ha nem engedélyköteles – legalább egy héttel a munka megkezdése előtt be kell jelenteni a területileg illetékes múzeumnak.

b) A felsorolásban nem jelzett – régészeti lelőhelyként jelenleg nem nyilvántartott – területeken is kerülhetnek elő régészeti emlékek. A régészeti örökség elemeinek – régészeti feltárás esetén kívüli – előkerülése esetén is törekedni kell az örökségi elemek (régészeti emlék, lelet) helyszíni megőrzésére. Ez esetben a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni, a területileg illetékes önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul bejelenteni, továbbá a helyszín és a lelet őrzéséről – a felelős őrzés szabályai szerint – a jegyző vagy az illetékes múzeum, vagy Hivatal intézkedéséig gondoskodni. E kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli (2001. évi LXIV. törvény 4.§ ) Emellett értesíteni kell a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatóságát is.
A bejelentési kötelezettség elmulasztása örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után (191/2001. Korm. rend. 3.§ (3) bek.).


A megelőző feltárás elvégzése első sorban a területileg illetékes múzeum (esetünkben a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága) jogosult, érvényes feltárási engedély birtokában.
A megelőző feltárást a beruházó költségviselésével kell megvalósítani, ezért a fejlesztések, beruházások tervezése során a megelőző feltárás költségét költség-előirányzatként kell biztosítani a feltárás fedezetére (2001. évi LXIV. törvény 23.§ (1) bek.)
A feltárás végzésére jogosult és a beruházó által a megelőző feltárásra vonatkozóan kötött írásbeli szerződés érvényességéhez a 2001. évi LXIV. törvény 22.§ (3) bek. értelmében a Hivatal jóváhagyása szükséges. A szerződést a 2001. évi LXIV. törvény és a 18/2001.NKÖM rendelet előírásainak figyelembevételével kell megkötni.
A 2001. évi LXIV. Törvény értelmében régészeti védőövezetnek számít: a védett lelőhely környezete, amely biztosítja annak fenntarthatóságát, megközelíthetőségét, tájképi védelmét.

(Megjegyzés: Az apróbetüs rész nem tárgya a jóváhagyásnak, csupán tájékoztatásra szolgál.)
TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI ÖVEZETEK
31.§
(1) Országos jelentőségű védett természeti területen bármely építmény elhelyezéséhez a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakhatósági hozzájárulására is szükség van.

(2) Védett természeti területre közvetlen kihatással levő, vagy azt közvetlenül érintő más hatósági eljárás során a természetvédelmi hatóság szakhatóságként működik közre az 1996. LIII. Tv. 39. §-ában felsorolt esetekben.

(3) Helyi jelentőségű természetvédelmi területen a természetvédelmi hatósági feladatokat a települési jegyző és az igazgatóság látja el.

Településrendezési kötelezések, beültetési kötelezettség
32.§
(1) A szabályozási terven jelölt telkeken, a telekvégtől számított 10m szélességű sávban közérdekű környezetalakítás céljából fásítást kell megvalósítani, jelen rendelet hatálybalépésétől számított 2 éven belül. A fásítás ültetési sűrűsége legalább 4 m2-enként 1 fa. A fásításhoz gyümölcs fafajok is felhasználhatók.

(2) A szabályozási terven jelölt, telken belüli, egyedi kötelező faültetés megvalósítása a használatbavételi engedély feltétele kell legyen.
A tilalmi és korlátozási övezetek
33.§
Tilalmi övezetek
(1) A szabályozási tervlapon építési tilalommal jelzett megkülönböztetett területeken időkorlát nélküli tilalmat kell elrendelni. (lista a szabályozási terv 15.sz. mellékletében)

34.§
Korlátozási övezetek
(1) A korlátozás alá eső területek a szabályozási tervlapon szerepelnek. A szabályozási terv az alábbi korlátozásokat tartalmazza.

(2) Közterületen kívül vezetett közművezetékek és közműépítmények védőtávolsága:
- NA 200 regionális ivóvízvezeték csőszéltől mérten 3-3m,
- szennyvíz átemelők telkétől mért 25m védőterületek,
- vízműterületek
- M7 és a központi belterület között átmenő középfeszültségű villamos szabadvezeték és védőtávolsága, tengelytől mérten 6-6m.
(3) Beépítésre nem szánt területen haladó országos utak védőtávolsága:
- a 8116 sz. út úttengelytől mért 50-50m,
- az M7-es autópálya úttengelyétől mért 100-100m.

(4) Vízfolyások védelmét és az ökológiai folyosó védelmét szolgáló építési korlátozás
területe.
- a Velencei-tó partján 30m-es sávot fenn kell tartani a vízgazdálkodási tevékenységek biztosításához.
- a vízfolyások partján a partéltől mért 6-6 m,
- az önkormányzati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1m szélességű sávot fenn kell tartani.
III. FEJEZET
EGYÉB ELŐÍRÁSOK
Közlekedési létesítmények általános előírásai
35.§
A közutak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei és berendezései, valamint közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető, egyéb idevonatkozó jogszabályi előírások és szabályok betartásával. Egyéb létesítmények közterület-szabályozási előírások alapján helyezhetők el.



Közművek általános előírásai
36.§
(1) A közművezetékek és a közműépítmények elhelyezésnél a hosszú távú közterület rendezés megoldását biztosító közműelrendezés biztosításával az OTÉK előírásait, továbbá a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
(2) A meglevő és tervezett közműhálózatok és közműépítmények: vízellátás, szennyvízelvezetés, csapadékvíz-elvezetés, villamosenergia-, vezetékes gáz-, hírközlési és kábel TV ellátás, valamint azok biztonsági övezete számára a helyigényt közterületen, ill. közműterületen kell biztosítani. Ettől eltérően vezetett közművezeték nyomvonalára és a közműépítmény telepítési helyére és a biztonsági övezetükre a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni a szolgáltató javára. A szolgalmi jogos sáv nem építhető be, a megközelítését és a hozzáférhetőségét biztosítani kell.
(3) Az ingatlanoknak a közműhálózatokhoz közvetlen önálló bekötéssel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Azoknál a telkeknél, amelyeknél a közvetlen rákötés az érintett közműhálózatra nem biztosítható, a csatlakozáshoz a bekötővezetékeket szolgalmi jog igénybevételével – az ágazati előírásoknak megfelelően – a szomszédos teke(ke)n átvezetve lehet megépíteni. A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi joggal terhelt telekrész nem építhető be.
(4) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték telepítésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Az utak szabályozási szélességében a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A vezetékek elhelyezését a fásítási tervvel összehangoltan el kell megoldani.
(5) A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a feleslegessé vált közművet el kell bontani, indokolt esetben, a földben maradó vezetékek lezárását, az eltömedékelését szakszerűen el kell végezni.
(6) Utak építésekor és egyéb közterületek kialakításakor, valamint a felújítások idején a közművek egyidejű megépítéséről, későbbiekben a közművek egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.
(7) Utcai homlokzatra nem, csak az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők fel közmű és hírközlési bekötővezetékek és berendezéseik. A létesítmények helyét, formáját, színét az épület stílusához és a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani. A vezetékeket és berendezéseiket az épületek falsíkjába történő süllyesztéssel, illetve azok esztétikus takarásával, lefedésével kell felszerelni. A tervezett épületek építési engedélyében ezeket a feltételeket meg kell határozni.
(8) A föld felett megjelenő közműberendezések elhelyezésével elő kell segíteni az igényes, esztétikus környezet kialakítását és az érintett terület szépítését.
(9) A helyi védelemre kijelölt falumagra készítendő közterület-rendezési terv alapján kell a terület rendezését a csapadékvíz elvezetés, a villamosenergia és távközlési hálózat megoldásának átgondolásával, és tájba illeszkedő természetes anyagok felhasználásával megvalósítani.
(10)Közterületen vezetett tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vízi-közművek (vízellátás, szennyvízcsatornázás, csapadék víz elvezetés és vízrendezés hálózatainak és építményeinek) építése csak vízjogi létesítési engedélyezési terv alapján valósítható meg.
(11)A település beépített, ill. beépítésre szánt területén a közművesítettség mértéke szerint épület építésére építési engedély kiadható, ha:

Lakóövezetben, La jelű lakóterületi építési övezetben
- a falusias lakóövezetben:
akkor, ha a telek számára biztosított a vezetékes víz, a villamosenergia ellátás, a zárt szennyvízgyűjtő-tároló, a szabályozási szélességhez és a domborzati viszonyokhoz alkalmazkodó felszíni vízelvezetés.
Átmenetileg csak zárt szennyvízgyűjtő-tároló építhető. A szennyvízcsatorna hálózat megépítését követően a telkek csatornáit a hálózatba be kell kötni.
Vegyes övezetben:
- Vt jelű településközpont vegyes övezetben:
akkor, ha a telek számára biztosított a vezetékes víz, a villamosenergia ellátás, a zárt szennyvízgyűjtő-tároló, a szabályozási szélességhez és a domborzati viszonyokhoz alkalmazkodó felszíni vízelvezetés.
Átmenetileg csak zárt szennyvízgyűjtő-tároló építhető. A szennyvízcsatorna hálózat megépítését követően a telkek csatornáit be kell kötni a hálózatba.

- Vk jelű központi vegyes övezetben:
akkor, ha a telkek számára biztosított a vezetékes víz, a villamosenergia, a zárt szennyvízgyűjtő-tároló, a szabályozási szélességhez és a domborzati viszonyokhoz alkalmazkodó felszíni vízelvezetés.
Átmenetileg csak zárt szennyvízgyűjtő-tároló építhető. A szennyvízcsatorna hálózat megépítését követően a telkek csatornáit a hálózatba be kell kötni.
Az M7-es alatti parti területek csak a szennyvízcsatorna hálózat megépítését követően építhetők be.
Üdülőövezet esetén
- Üh jelű hétvégi házas üdülőövezetben:
akkor, ha a telek számára biztosított a vezetékes víz, a villamosenergia, a zárt szennyvízgyűjtő-tároló, a szabályozási szélességhez és a domborzati viszonyokhoz alkalmazkodó felszíni vízelvezetés.
Átmenetileg csak zárt szennyvízgyűjtő-tároló építhető. A szennyvízcsatorna hálózat megépítését követően a telkek csatornáit be kell kötni a hálózatba.
Különleges övezet esetén
- K jelű különleges intézményi övezetben:
akkor, ha a telek számára biztosított a vezetékes víz, a villamosenergia ellátás, a zárt szennyvízgyűjtő-tároló, a szabályozási szélességhez és a domborzati viszonyokhoz alkalmazkodó felszíni vízelvezetés.
Átmenetileg csak zárt szennyvízgyűjtő-tároló építhető. A szennyvízcsatorna hálózat megépítését követően a telkek csatornáit be kell kötni a hálózatba.
Az M7-es alatti parti területek csak a szennyvízcsatorna hálózat megépítését követően építhetők be.
Vízellátás
(12) A beépített ill. beépítésre szánt területen építési engedély csak a vezetékes vízellátás biztosításával adható.
(13) A beépítésre nem szánt területen lakás, kereskedelem, szolgáltatás vagy gazdasági célú épület elhelyezése és meglevő épület funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.
(14) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezeték hálózatról az oltóvíz kivételét földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani. A tűzcsapokat a védendő épülettől mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni. Azokban az építményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építmények oltóvíz ellátását a meglevő vezeték keresztmetszetének bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, oltóvíztároló építésével kell megoldani.
Szennyvízelvezetés
(15) A nyílt árkokba, időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
(16) A Velencei tó vízminőség védelme és domborzati viszonyok miatt a területen s szikkasztás nem engedhető meg.
(17) A szennyvízcsatorna hálózatba csapadékvíz nem köthető be.
(18) A szennyvízcsatorna hálózat megépítésekor be kell kötni a telkeket a hálózatba. A bekötés megvalósítását követően a helyi szennyvízgyűjtőt szakszerűen fel kell számolni.
(19) A fejlesztésre kerülő lakó és üdülőterületeken zárt szennyvíztároló építésével adható csak építési engedély úgy, hogy a csatornahálózat megvalósításakor a rákötést már az építési engedélyben kötelezettségként elő kell írni.
(20) Az M7 alatti különleges és központi vegyes területeken csak a szennyvízcsatorna megépítése után úgy adható építési engedély, ha a teljes közművesítés megtörtént.
(21) Az M7 alatti fejlesztési területen a közterületre telepített átemelők csak épületben helyezhetők el. Szennyvízátemelő a parti sétányon nem telepíthető.
(22) A kibocsátott szennyvíz a közcsatornába csak abban az esetben vezethető, ha a szennyezettsége megfelel a közcsatornára rákötött szennyvíz vízminőségi követelményeinek. Ettől eltérő szennyezettségű vizet a keletkezés helyén, a telken belül történő szennyvíz-kezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani.
(23) A település beépítésre nem szánt területén a keletkező szennyvizeket egyedi közműpótló berendezésben (zárt szennyvíztároló) kell összegyűjteni és a szippantott szennyvizeket a kijelölt engedéllyel rendelkező lerakóhelyre ill. tisztítótelepre kell szállítani.
Felszíni vízelvezetés
(24) A település közigazgatási területén a Velencei-tó partján 30m-es sávot fenn kell tartani a vízgazdálkodási tevékenységek biztosításához. A vízfolyások partján a partéltől mért 6-6 m, az önkormányzati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1m szélességű sávot fenn kell tartani.
(25) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, horhos stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a VIZIG engedélyével szabad. A Velencei–tó fokozott vízminőség védelme érdekében a meglevő szűrőmezők és későbbiekben tervezett vízminőségvédelmi létesítmények helybiztosítása szükséges.
(26) A fejlesztési területeken a tereprendezés, a feszíni vízelvezetés és a zöldfelületek megvalósítása összehangolt, egyidejű tervezés mellett történjen a terület előkészítési fázisban.
(27) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába.
Villamosenergia-ellátás
(28) Az új beépítésre szánt területen új (közép-, kisfeszültségű és közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot csak földkábeles elhelyezéssel szabad építeni. A már beépített területeken a meglevő hálózat rekonstrukciójakor ill. a hálózat építéssel járó felújítás során, a földalatti vezetést lehet csak engedélyezni.
(29) A foghíjaknál a meglevő villamosenergia hálózathoz a földfeletti átfeszítések helyett a földkábelben történő csatlakozást kell szorgalmazni.
(30) A beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia-ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat területgazdálkodási okokból. A villamos kisfeszültségű és közvilágítási, továbbá a távközlési szabadvezetékeket közös, egyoldali oszlopsoron kell vezetni.
(31) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
(32) A lámpákkal és reflektorfényekkel káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.
Földgázellátás
(33) A földgáz nyomását csökkentő szabályozó berendezéseknek a telepítését a környezetbe illeszkedve kell megoldani. A tervezett egyedi szabályozókat – lehetőség szerint – földalatti elhelyezéssel kell megoldani. Ettől eltérően telepített berendezések a telkek udvarán, növényzet takarásában helyezhetők el, illetve az épületek alárendelt (nem utcai) homlokzatára szerelhetők.
Hírközlés
(34) Településrendezési szempontból a tervezett és a rekonstrukcióra kerülő távközlési hálózatokat földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatti vezetéssel kell megépíteni. Ahol a földfeletti vezetés, egyelőre területgazdálkodási okból fennmarad, a távközlési szabadvezetéket a 0,4 kV-os és a közvilágítási vezetékkel közös oszlopsoron kell vezetni.
(35) A foghíjaknál a meglévő hírközlési hálózathoz a földfeletti átfeszítések helyett a földkábelben történő csatlakozást kell szorgalmazni.
(36) Amennyiben a meglevő bázis állomásokról a település területén a lefedettség nem biztosítható, új közcélú és egyéb 6,0 m-t meghaladó hírközlési építmény ( antenna, antennatorony) csak építési engedéllyel helyezhető el. Az engedély kiadásának feltétele, hogy az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön. A település területén torony rádiótelefon bázisállomás csak csőtorony tartószerkezettel állítható fel.
Általános környezetvédelmi előírások
37.§
(1) A település területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek légszennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg a 14/2001. (V. 9.) KöM-Eüm-FVM e.r. szerinti kibocsátási határértékeket.

(2) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve építhető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében a 8/2002. (III. 22.) sz. EüM együttes rendeletben és a jelen rendeletben szabályozott környezetvédelmi övezetre vonatkozó határértékeket nem haladja meg.

(3) Mezőgazdasági területen, ahol állattartó telepek létesítése és üzemeltetése a vonatkozó szabályozás szerint lehetséges, csak olyan állattartó telepet szabad üzemeltetni, ahol a keletkező trágya szabályszerű kezelése, ártalmatlanítása megoldott. Hígtrágyás technológia nem alkalmazható.

(4) Az üzemek területén csak a saját technológiából származó veszélyes hulladék tárolható átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával.

(5) Mezőgazdasági üzemi területeken csak az ott folyó termelési tevékenység során keletkező veszélyes hulladék tárolható.

(6) A telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.

(7) A Velencei-tó partjától 30 m-en belül és a vízfolyások külterületi szakasza mentén a partvonaltól számított 20 m-en belül, védett természeti területen a vízfolyások partjától legalább 50 m-en belül épület nem létesíthető.


(8) Vízfolyások, csatornák mederrendezése csak természetszerűen történhet, a partjuk mentén lévő természetes növényállományok károsítása nélkül.

(9) Felhagyott külszíni bányák, anyagnyerő helyek rendezése a bányászat megszüntetése után különleges rekreációs területként, erdőterületként vagy mezőgazdasági területként történhet.

(10) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó hagyományos szerkezetű (aszfalt, beton burkolatú) parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről, illetve gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz befogadójába. 20-nál több gépkocsi befogadására alkalmas „zöld” parkoló nem létesíthető.
IV. FEJEZET
TELEPÜLÉSRÉSZEK SAJÁTOS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSAI
38.§
(1) A helyi településszerkezeti értékvédelmi terület sajátos építési előírásai
- a meglévő telekosztást (a szabályozási terv szerinti telekmegosztások figyelembevételével), valamint a meglévő beépítési módot meg kell tartani,
- utcára merőleges tetőforma kötelező,
- csak oromfalas épület építhető,
- a tetőtér megvilágítására tetősíkjába elhelyezett ablak igen, függőleges tetőablakok – kivéve „ökörszem” – nem építhetők,
- max.7m széles épület építhető, meglévő vagy új épület esetében csak 7m-rel beljebb építhető kereszt-szárny, - kivéve műemléki védelem alatt álló épületek és műemléki környezetük esetében,
- csak hagyományos építési anyagok alkalmazhatók (nád, piros cserép, kő, fa, vakolt falfelület)
- az áttört jellegű fakerítés magassága max.. 1,50m lehet.

(2) A település három pontján található – helyi védelemre javasolt – kialakult (K) pincesorok
- telekosztás, telekméretek, beépítési mód, előkertek, építészeti karakter kialakultként tartandó meg,
- a pincefunkció megtartandó, ha ezt az építészeti karaktert nem sérti, csak akkor egészülhet ki pihenési lehetőséggel (tetőtérben),
- csak tájba illő anyaghasználat (nád, piros cserép, kő, tégla fa, vakolt falfelület) engedélyezhető,

(3) A volt központi zártkertből kialakuló lakóterület
- építési engedély csak a szabályozási terven jelölt telekalakítást követően adható.

(4) A Móga utca folytatásában kialakuló új lakóterület
- telekalakítási terv készítendő,
- a terület beépítése csak a 36. § szerinti közművesítettség után kezdhető meg,
- oromfalas épület nem építhető,
- gépkocsitárolót csak az építési helyen belül – az épülettel egy tömegben – lehet elhelyezni,

(5) Az Iharos dűlő üdülőépületeinek Fehérvári út felé eső zárt falainak átépítése
- a tömbvégeken meglévő tömör végfalak a közterület felé nyílászárókkal, növényablakokkal megnyithatók.

(6) A Gádéi dűlő és a Csöntör-hegy közötti új üdülőterület
- telken belüli fák, erdősült területek az építési hely kivételével kötelezően megtartandóak,
- max. 120m2-es épület építhető,
- gépkocsitárolót csak az építési helyen belül – az épülettel egy tömegben – lehet elhelyezni,
- oromfalas épület nem építhető.
- hasznosított tetőtér esetén a tetőtér megvilágítására függőleges, álló tetőablak – „ökörszem” ablak kivételével – nem építhető.

(7) A Gádéi dűlő és a Csöntör-hegy közötti különleges terület, valamint bányaterület
- az elrendezést, ha az építési helyen egy épületnél több épület kerül elhelyezésre elvi építési engedély keretein belül kell tisztázni,
- a terület beépítése csak a 36. § szerinti teljes közművesítettség után kezdhető meg,
- telken belüli fák és erdősült területek az építési helyet leszámítva megtartandók,
- a bányaterületen a terepből (a lehetőségek kihasználásával) szabadtéri lelátó alakítható ki,
- a bányaterületén csak a meglévő terepbe illesztett épületek építhetők,
- csak tájba illő anyaghasználat - nádfedés, kő, fa, vakolt falfelületek - engedélyezhető,
- oromfalas épület nem építhető,
- a tetőtér megvilágítására függőleges, álló tetőablak – „ökörszem” ablak kivételével – nem építhető,
- a bánya felső peremén kijelölt építési helyen csak kilátóépület építhető,
- a bányaterület esetében Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet 3. § a) és d) pontja alapján örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez kötheti szakhatósági hozzájárulásának megadását.


(8) A 405/1 hrsz-ú telek sajátos előírásai
- az elrendezést, ha az építési helyen egy épületnél több épület kerül elhelyezésre elvi építési engedély keretein belül kell tisztázni,
- a terület kereskedelmi szálláshely számára hasznosítható, a telket továbbosztani nem lehet,
- a telken áthaladó 20kV-os elektromos légvezetéket ki kell váltani,
- csak tájba illő anyaghasználat - nád, kő, fa, vakolt falfelület - engedélyezhető,
- oromfalas épület nem építhető.

(9) A 034/12 hrsz-ú különleges terület sajátos előírásai
- az elrendezést, ha az építési helyen egy épületnél több épület kerül elhelyezésre elvi építési engedély keretein belül kell tisztázni, a telket továbbosztani nem lehet,
- a Velencei-tó és az M7-es autópálya felől a rálátás védelmét biztosítani kell, beépítés mentes látványt kell biztosítani az M7-es és a Velencei-tó felől – kivétel a kilátó épület,
- a telekről való kilátást nem az épületekből, hanem a telep magas-pontján elhelyezhető közös, tájba simuló, max:. földszintes kilátóból lehet biztosítani,
- a terület elsősorban családi-kereskedelmi szálláshely (pl. apartman-házak) számára hasznosítható,
- max. 25 db/4 fős kis épületből álló telep alakítható ki, a közösségi kilátó épület és az esetleges fogadóépület ebbe a db számba nem tartozik bele, de a beépítési százalékba igen,
- csak tájba illő anyaghasználat - nádfedés, kő, fa, vakolt falfelület – engedélyezhető.

(10) A 416 hrsz-ú területből kialakított építési telken építhető kereskedelmi szálláshely sajátos építési előírásai
- a beépítés feltétele a telekalakítás, a közterületek kialakítása,
- az építési helyen belül egy épület alakítható ki, az eredeti terephez való igazodás érdekében félszint-eltolásos vagy teraszházas megoldással,
- a területen csak kereskedelmi szálláshely helyezhető el,
- a tetőtér megvilágítására tetősíkjába elhelyezett ablak igen, függőleges tetőablakok – kivéve „ökörszem” – nem építhetők,
- az épület kialakításánál a tóra való kilátást meg kell oldani,
- a gépjárművek elhelyezését telken belül, az épület alatt, a terep lehetőségeit kihasználva kell megoldani,
- csak tájba illő anyaghasználat – nádfedés vagy piros cserépfedés, kő, fa, vakolt falfelület – engedélyezhető.

(11) A 019/4 hrsz-ú ároktól keletre eső parti területek sajátos előírásai
- a szabályozási terven jelölt parti sávot (min. 50 m szélességben) önálló hrsz-on, külterületként kell kialakítani,
- a beépítés feltétele a telekalakítási terv készítése, a tereprendezés, a telekalakítás és a közterületek biztosítása, kialakítása,
- az elrendezést, ha az építési helyen egy épületnél több épület kerül elhelyezésre elvi építési engedély keretein belül kell tisztázni,
- a terület beépítése csak a 36. § szerinti teljes közművesítettség után kezdhető meg,
- a parti út felőli kerítésvonaltól 60m szélességben a ma meglévő fásított zöldsávot telken belül meg kell tartani, ill. csak minőségi facserét lehet végrehajtani,
- a fásított zöldsávban a fák alatt a telken belüli 100% autóparkolást meg kell oldani,
- csak tájba illő anyaghasználat (nádfedés, kő, fa, vakolt falfelület) engedélyezhető,
- a tetőtér megvilágítására tetősíkjába elhelyezett ablak igen, függőleges tetőablakok – kivéve „ökörszem” – nem építhetők,
- a településközpont vegyes területeken a földszinti, közösségi funkció (kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás) esetén a közvetlenül előtte húzódó előkert nem keríthető le, ezen a területen burkolattal ellátott előteret, teraszt ( tó felé különösen) kell kialakítani és a gyalogos átközlekedést biztosítani kell (közcélra átadott magánterület formájában),
- a területen talajtűrő vagy talajcserés előfásítást kell végrehajtani ide illő őshonos fafajok alkalmazásával.

(12) A 019/4 hrsz-ú ároktól nyugatra eső parti területek sajátos előírásai (kivéve arborétum)
- a tervezett összefüggő területre a beruházónak részletes beépítési tervet kell készíteni, amelyben tisztázni kell a funkcionális kapcsolatokat, a közterületek kialakítását, a beépítést, épülettömegeket, rálátásvédelmet, építészeti karaktert, telken belüli parkolást, kiszolgálást, a zöldfelületeket és be kell mutatni a megvalósulás ütemezését is,
- jelen esetben, mint településképileg kiemelt, tájképileg érzékeny nagyobb összefüggő terület esetében – a Képviselő-testület által, a szabályozási terv jóváhagyása után max.: 1 éven belül hozott külön rendelet értelmében a 40/1999. (IV.23.) FVM rendelet alapján – tervtanácsot kell felállítani és a készülő terveket a tervtanács előtt be kell mutatni. A Képviselő-testület egyedi döntése alapján – 10 ha-nál nagyobb, új beépítés esetén – a területre tervpályázatot is kiírhat.
- a beépítés további feltétele a telekalakítási terv készítése, a tereprendezés, a telekalakítás és a közterületek biztosítása, kialakítása,
- a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet 3.§ a) pontja értelmében örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez kötheti a szakhatósági hozzájárulás megadását,
- a tereprendezést, a terepbe illesztést és az elrendezést, ha az építési helyen egy épületnél több épület kerül elhelyezésre elvi építési engedély keretein belül kell tisztázni,
- a terepbe illesztés érdekében a nagytömegű épületek terepbe süllyesztésének lehetőségét meg kell vizsgálni,
- a terület beépítése csak a 36. § szerinti teljes közművesítettség után kezdhető meg,
- a területen talajtűrő vagy talajcserés előfásítást kell végrehajtani ide illő őshonos fafajok alkalmazásával.
- csak tájba illő anyaghasználat - nádfedés, kő, fa, vakolt falfelület - engedélyezhető,
- a kiszolgáló épületeket és a kerti gazdasági, gépészeti épületeket lapos, zöldtetővel (földborítású, füvesített tetővel) kell lefedni a területre való rálátás miatt,
- az épületeken kívüli kerti berendezések (pl. csúszdák – színe, medencék – színe, gyermekjátékok – anyaga és színe, kerti bútorok – anyaga és színe, sportkellékek) kiválasztásánál a területre váló rálátás miatt a színeket, anyaghasználatot, terepbe illesztést már az elvi engedély keretében tisztázni kell,
- a gépkocsi parkolást 100%-ban telken belül, a közutak közelében, fásított parkolókban kell megoldani.


(13) Arborétum
- a legkisebb zöldfelületi arány 95%,
- a fogadóépület (bejárat) létesítéséhez elvi építési engedély kérelmet is be kell nyújtani, az elvi építési engedély keretében kell tisztázni a beépítést,
- csak teleken belüli, fásított parkolók alakíthatók ki.





V. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
39.§
A jelen rendelet szerves részét képezik a következő mellékletek:
- Belterület-külterület változás övezeti terve 1. sz. melléklet
- Tilalom és korlátozás övezeti terv 2. sz. melléklet
- Táj- és környezetvédelmi övezeti terv 3. sz. melléklet
- Zaj- és rezgésvédelem övezeti terv 4. sz. melléklet
- Szabályozási tervlapok
- Belterület szabályozás (M=1:2000) 5. sz. melléklet
- Külterület szabályozás (M = 1 : 10.000) 6. sz. melléklet
- Építési övezeti előírások táblázatai 7.-8. sz. melléklet
- Régészeti lelőhelyek által érintett ingatlanok 9. sz. melléklet
- A régészeti lelőhelyekkel érintett ingatlanok
(a belterületi ingatlanok felsorolása hrsz. szerint) 10. sz. melléklet
- Műemlékileg védett épületek
és műemléki környezetük hrsz. szerint 11. sz. melléklet
- Helyi védelemre javasolt
településszerkezeti egység 12. sz. melléklet
- Helyi védelemre javasolt épületek hrsz. szerint 13. sz. melléklet
- Az önkormányzati elővásárlással jelölt ingatlanok
felsorolása 14. sz. melléklet
- Építési tilalommal jelölt ingatlanok hrsz. szerint 15. sz. melléklet

40.§
Jelen rendelet 2004. február 1-én lép hatályba.

41.§
Jelen rendelet kihirdetése napján érvényét veszti Sukoró község Képviselő-testületének:
a korábbi részletes rendezési terv felülvizsgálatáról és módosításáról szóló 4/1993. (XII. 1.), 5/1996. (X. 25.) számú rendelete.

Sukoró, 2004. február 1.






………………………… …………………………
polgármester jegyző