Vereb különdíjat kapott a Magyarországi Falumegújítási Díj -2011 pályázatán. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat 300 ezer forintos díját nyerte el Vereb a Közép-Dunántúli régióból, igen erős mezőnyben a 2011.-évi Falumegújítási Díj pályázatán. A pályázat célja volt, hogy a kiírók felkutassák, díjazzák és ezzel „reflektorfénybe állítsák“ azokat a települési közösségeket, amelyek a mottó szerint kimagasló és példaszerű színvonalon végzik jövőbemutató fejlesztési munkájukat.

 

Vereb község a Velencei-Tó alig 831 lakosú háttértelepülése, gazdag történelmi múlttal, egyre több idegenforgalmi látnivalóval. A helyi hagyományok, a táji értékek és kulturális kincsek megmentésével hívja fel magára a figyelmet, ma már országosan is ismert kezdeményezéseivel. A Velencei-tó LEADER Akciócsoportjának tagja, egyéni kezdeményezéseivel minta projektjeivel segíti a térség turisztikai kínálatának bővítését. A Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának egyik fő pontja a háttértelepülések bevonása az idegenforgalmi kínálatba, különleges értékeinek megismertetése.

Vereb a Velencei-tó turisztikai kínálatában, átjárást biztosít a Vértesbe, és a Váli völgybe, igazi kerékpáros, bakancsos, lovas paradicsom. Egy igazi közösség, a közösségben élő emberek ”itt” köszönnek egymásnak, ismerik a kalákában végzett munka örömét, segítenek a rászorulókon, és szorgalmasan dolgoznak.

A jól végzett munka után asztalra kerül az ősöktől örökölt pincékben tárolt saját termésű bor és jönnek a beszélgetések alkalmával, ha a világot megváltó gondolatok nem is, de a falu sorsát alakító ötletek igen. A település lakóinak hagyományaik megőrzése mellett céljuk különleges történelmi értékeik megismertetése az idelátogatókkal.

A település vezetői, lakói, civil szervezetei minden forintot megragadnak, rendszeresen pályáznak LEADER pályázat, Közkincs, NKA, Zöldövezet program. Most pedig a településen a szennyvízelvezetés és -tisztítás európai szintű megoldása a Velencei-tó, valamint a közvetlen táji környezet védelme érdekében, a településen teljes mértékben kiépül a csatornahálózat.

A költségvetés figyelembevételével, ami lehet önerőből valósítanak meg összefog a falu apraja-nagyja.

 

1. ábra A verebi Háromszájú Kemence

Beszélgetésből is lehet kemencét építeni, legalábbis először az álmokban. Így született a verebi Háromszájú kemence, amely ma már országos ismertségre tett szert. A valóságban úgy volt, hogy aki hallotta, mit szeretnének a helyiek és a faluba érkezett előadást tartani az első verebi estékre, kiállítani, vagy csupán látogatóba, mert szívesen visszatért, hozott egy-két téglát. A címeres, szép téglák őket idézik. A helyiek tudták, hogy a Kolonics Károly a tóparton nagyon sok kemencét épített, együt dolgozott Nagy Sándorral, ők építették a falukemencét. Amikor elkészült, kitalálták, hogy ne menjen tönkre, tettek rá tetőt. Molnos Levente megálmondta a számítógépen, mentek a fiatalok és felrakták, még a kicsik is dolgoztak, lehántolták a fák kérgét. A verebi lakosok újabb elhatározása, hogy a kemence körül alakítják ki az Életteret, egy igazi közösségi találkozó helyet, a verebi Zöld Völgy Alapítvány pályázatával, 22 MOL önkéntes segítségével az idén megvalósult, a pincénél lesz a fűszerek helye, a kemence mögötti ligetes rész kitisztításával, hogy a gyerekek számára bújó, mászó hellyé alakíthassák , a meglévő orbánc-füves kertrész rehabilitációja is megvalósul. A munkálatokat 2012-től önerőből folytatatódnak utcabútorokat, 5 asztalt és 10 padot, egy fedett és lugassal befuttatott kerti fából készült pavilont készítenek.

Tégla és terméskő felhasználásával 2 bográcsozó és 2 grillező helylyel bővül a kínálat a kemence mellett. Madárodút és etetőt a szülők készítenek és helyeznek ki, reményeik szerint már az idei évben.

 

A falura jellemző, hogy jó ott élni.

 

 

2011. november 15. 17:42

Lezárult a Magyarországi Falumegújítási Díj – 2011. I. bírálati fordulója. A beérkezett összesen 22 pályázat regionális szintű bírálatát az állami főépítészek elnökletével, a regionális fejlesztési ügynökségek, a LEADER Helyi Akciócsoportok, és a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) Falutagozatának képviselőiből megalakult zsűrik végezték el.

A zsűrik a pályázati kiírásban megadott szempontok szerint pontozták a pályaműveket, konszenzussal meghatározták a régiók első és második helyezettjeit, egyben továbbjutóit az országos szintű bírálatra. A belügyminiszter és a vidékfejlesztési miniszter által kinevezett, a két tárca, az állami főépítészek, a MUT és a Magyar Építőművészek Szövetségének képviselőiből álló szakértői bizottság dönt a pályázók végső sorrendjéről.

A regionális zsűrik javaslatot tettek a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat 1-1 millió forintos felajánlásának felosztására is.

Bővebb információ: www.kormany.hu